Klinikai összefoglaló a bazálsejtes carcinomáról, amely a legnagyobb szám­ban előforduló humán ráktípus, és változatos megjelenése, agresszív nö­vekedési hajlama, valamint a recidív daganatok diagnosztikai nehézségei miatt néha komoly terápiás kihívást jelent.

Egy34 éves férfi bal fülén kialakult hám­ló csomó miatt fordult orvoshoz, mely éveken át lassan, de progresszíven nőtt. 

A nem melanoma típusú bőrrákok két leggyakoribb típusa a bazálsejtes és a cutan laphámsejtes carcinoma. Az esetek többségében a diagnózis felállítása egyszerű és a kezelés egy helyi érzéstelenítésben elvégzett sebészi beavatkozásból áll. 

A szerzők egy idős beteg bőrén kialakult recidiváló laphámrákjában alkal­mazott cemiplimabkezelés hatásosságáról számolnak be. Tizenegy széria cemiplimabterápia mellett szövődmény, immunmediált mellékhatás nem jelentkezett, klinikailag a betegség parciális remisszióba került.

Egy 65 éves férfi a jobb bokáján 4 nap­pal korábban megjelent bőrelválto­zás miatt kereste fel orvosát. A bőrkiütés egyetlen papula megjelenésével kezdő­dött, mely aztán progresszív módon terjedt tovább. 

Új időközi eredményeket hoztak nyilvánosságra a fázis II EMPOWER‐CSCC‐1 vizsgálatban, melynek során a Libtayo (cemiplimab) klinikai hatásosságát értékelték.

Az eredmények szerint előrehaladott CSCC‐ben a cemiplimab kezelésre a betegek közel 45%‐a (44,6%) mutatott választ, mely tartósnak is bizonyult mind az áttétes, mind a lokálisan előrehaladott betegségben szenvedőknél, a tapasztalt mellékhatásprofil pedig megegyezett a más PD‐1 gátlók alkalmazása során jelentettekkel.

Bővebb információért olvassa el az alkalmazási előírást:

Libtayo alkalmazási előirat letöltése

A cikkhez tartozó kreditpontos kvízt itt  töltheti ki.

A PellePharm Inc. és a BridgeBio Pharma Inc. bejelentette, hogy megkezdi a fázis III vizsgálatokat a Gorlin-Goltz-szindróma kezelésére szánt patidegib géllel.

Egy 36 éves férfi az alhasának jobb ol­dalán kialakult növedék miatt kereste fel orvosát. A csomó kezdetben kicsiny volt, majd 3 év alatt egyre növekedett. A beteg már nem emlékezett arra, hogy a csomó megjelenését megelőzte-e seb vagy tályog. Egy alkalommal drénezésre került sor sür­gősségi osztályon. Az érintett terület nem volt fájdalmas vagy nyomásérzékeny, de időnként viszketett, mivel éppen az övcsat közelében helyezkedett el. A kórelőzmény­ben nem szerepelt említésre méltó esemény.

BEVEZETÉS
A krónikus lymphoid leukaemia (CLL) a nyugati országokban a leggyakoribb leukaemia, melynek prevalenciája növekszik. A túlnyomóan idősekből álló betegcsoportban a gyakori kísérőbetegségek kizárják az agresszív kezelést, míg a kevésbé megterhelő terápiás lehetőségek, mint a chlorambucil, limitált választartamot eredményeznek. Az ibrutinib relabáló/refrakter CLL esetén jól tolerálható, magas objektív válaszarányt, hosszabb progressziómentes túlélést (PFS) és teljes túlélést (OS) biztosító kezelés. A RESONATE-2 nemzetközi fázis III vizsgálatban első vonalbeli ibrutinibkezelést értékeltek olyan idős betegeknél, akik gyakran alapvetően sérülékenyek a standard chlorambucilkezelésre.

A szervátültetést követően hosszú távon az átültetett szervvel összefüggő szövődmény, kísérő betegség, valamint az immungátlással kapcsolatos mel­lékhatás egyaránt kialakulhat.^1–3 Főleg a kardiovaszkuláris és a metabolikus megbetegedéseknek, valamint a daganatoknak van jelentős prognosztikai szerepük. A hosszú távú gondozásban központi szerepet tulajdonítunk a szűrővizsgálatoknak, a következményes betegségek korai felismerésének.